Fémek vesznek körül bennünket. Mindenütt fémszerkezeteket látunk, és az a tendencia, hogy ezeket használjuk csak erősödik. Fő ellenségük a korróziónak nevezett minőségromlás folyamata.
Ha a korrózió szót halljuk, elsőként a vastartalmú ötvözeteken megjelenő rozsda képét idézi fel emlékezetünk.
De mit is jelent a korrózió kifejezés?
A korrózió a fémeknek és a fémtárgyaknak a környezet vegyi anyagainak a hatására bekövetkező minőségromlása, megrongálódása. Röviden: valamely anyagnak a környezetével való reakciója nyomán bekövetkezett megrongálódása.
A korrózió nem csak a fémeket érinti:
- A rozsdamentes acél ‒ oxidálódik bizonyos közegekben, vagy ha aktiváljuk;
- A fa ‒ elkorhad;
- A műanyag ‒ lebomlik (de csak nagyon lassan, évezredek múltán);
- Az emberek ‒ megöregszenek.
Bizonyos szinten, értelemben ezek a folyamatok mind korrózióként értelmezhetők.
Az, hogy számos fém reakcióba lép a környezetével, régóta ismeretes. Tehát a vas és az acél megrozsdázik, az ezüst elveszti fényét, a rézen megjelenik a patina, az alumínium oxidálódik (pontosabban, nagyon vékony oxidréteg képződik a felületén, amely gátolja a további oxidálódást), a cink és az ólom pedig fokozatosan elveszti fémes csillogását.
A fémeknek ezen nemkívánatos változásait a felületükön kezdődő kémiai és különösképpen elektrokémiai reakciók okozzák.
A nemesfémek kivételével egyetlen fém sem stabil, ha a légkörrel érintkezik. Az, hogy a vegyi értelemben vett stabilitáshiány miként és milyen mértékben jelentkezik, függ a fém természetétől és a közegtől is, amelyben található.
A folyamat az anyagoknak (rendszerint a fémeknek) a környezetük hatására bekövetkező fokozatos tönkremenetelét jelenti. A korrózió az anyagok és szerkezetek hasznos tulajdonságait rombolja, mint például az ellenállóképességüket, a küllemüket, valamint a gázokkal és folyadékokkal szembeni permeabilitásukat.
Számos szerkezeti építőanyagként használt ötvözet csak a levegő nedvességtartalmával történő érintkezés következtében korrodálódik, de a folyamatot a további anyagokkal való érintkezés jelentősen befolyásolja.
A korrózió lokálisan is megjelenhet rés vagy repedés formájában, illetve nagyobb felületen is elterjedhet az anyag felületét többé vagy kevésbé egyenletesen érintve. Mivel a korróziót a behatolás eredményezi, a veszélyeztetett felületeken jelenik meg.
Éppen ezért, a veszélyeztetett felületek vegyi aktivitásának a csökkentése, például a passziválása, megnövelheti valamely anyag korrózióálló képességét. Ennek ellenére bizonyos korróziós mechanizmusok kevésbé láthatóak és, következésképpen, kevésbé előrejelezhetőek. A korrózióvédelmi szolgáltatások a fémfelületek élettartamának a megnövelésére, illetve pénzmegtakarítás céljából jöttek létre.
Az Egyesült Államok hadserege védi a haditechnikát (pl. a helikoptereket) a korrózió ellen, és ezzel dollármilliókat takarít meg. Pont erről van szó: az élettartam megnöveléséről, valamint a pénzmegtakarításról. Ki nem szeretné mindezt?
A korrózióvédelemről egy további cikkünkben fogunk értekezni
